Elfordítottam a fejem, hogy odanézzek, és akkor... És akkor történt, hogy először megláttam Antai-Kelemen Ádámot, Cortezt. Abban a pillanatban, ahogy megláttam, görcsbe rándult a gyomrom, és úhgy éreztem, muszály lehajtanom a fejem és úgy tenni, mintha csinálnék valamit, máskülönben elárulom magam. Deszkás cipőt, farmert és bő fazonú, fehér pólót viselt, fél vállán hanyagul lógott a hátizsákja, másik kezében a gördeszkáját tartotta. Össszevissza meredező haja csak látszólag állt szerteszét, egyébként gondosan megcsinálta, és pont úgy nézett ki, ahogy kell, és ahogy jól áll neki.
,,Pósa szétlőttfejű Richárd˝
,,Pósa piromán Richárd˝
,,Pósa televarrt Richárd´´
-Megvársz?-kérdezte.
-Két és féléve mást sem csinálok.-feleltem.
Melyik szeptember 8.?
-Elénekeljem neked a szívből szeretnit?
-Nem!
-Pedig tudom.
-Tudom, hogy tudod, de ne!
-Hát, jó. De ha, meggondolnád magad...
- Reni, ha ezt most elénekled nekem vissza kell mennem a pszichológushoz.
-Ki dobál hógolyót?-rontott ki Máday a porta ajtaján.
-Valaki megtámadta Kardos tanár urat-mondta Ricsi "döbbenten"
-Ki volt az?-kerekedett el az ig.helyettes szeme.
-Nem tudjuk,csak láttuk,hogy elfutott-felelte Zsolti.
-Merre?-indult le Máday a lépcsőn.
-Arra-mutatott Zsolti a sarkon túlra,azzal a szándékkal,hogy elküldi arra Mádayt sétálni.
-Arra?
-Igen. Máday néni,nem lesz nehéz megtalálni,mert kalóz szemkendőt viselt,és ha jól láttam,a fél lába fából van-tette hozzá Zsolti,mire Máday megtorpant,és idegesen indult vissza felénk.-Tessék megkeresni! Nem juthatott messzire,hiszen nem lát,és sánta is!
-Nagy Zsolt,az agyamra mész!-dühöngött Máday,addigra meg Kardos is odaért hozzánk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése